Volt egyszer egy baseball csapat – fotóarchívum

Laza bemelegítés…

Néha jól jön egy kompakt gép…

A Super Bowl-on dolgozó profi fotós, hátán a mozsárágyúra hasonlító teleovjektívvel egy kis kompakt géppel filmezi a nyilatkozó játékost.

A családi archívumba is kell valami emlék….

Jön a Senna film!

A szoboravatás elmarad – égtek a vb-n a Nike sztárok

Az utolsó állva maradt Nike sztár, C. Ronaldo is búcsúzott a világbajnokságtól (négy meccs, 1 gól, gyatra játék) Nem valószínű, hogy egyhamar szobrot kap, ahogy azt a reklámban láthattuk. Hasonlóan éget a többi sztár is, lásd régebbi bejegyzések.
A cég gyorsan kijött egy Robinho-s reklámmal, hogy mentse a mundér becsületét.

Fehér Feketerigók

Csapatkép, 1995 körül, az ajkai pálya szélén.

A hét vicce:

Dubai anyagi nehézségekre hivatkozva visszalépett a 2013-as úszó-világbajnokság megrendezésétől.

A nemzetközi szövetség (FINA) szombati tájékoztatása szerint ugyanakkor az egyesült arab emírségekbeliek kitartanak a decemberi rövid pályás vb lebonyolítása mellett.

A látványos tervekkel pályázó dubaiak tavaly júliusban nyerték el a szervezési jogot, megelőzve Hamburgot és Moszkvát.

Forrás: Nemzeti Sport

http://www.nemzetisport.hu/nso_hirek/uszas-a-dubaiak-anyagi-gondok-miatt-visszaleptek-a-2013-as-vb-tol-2028809

Nem is értem, hogyan merték elvállalni, ebben a mocskos szegény országban egy világesemény rendezését…

Retró rovat: Judó Úttörő olimpia városi döntő 1974(?) körül

A 70-es évek elején indult be a városban a judo élet (lásd korábbi bejegyzésemet), és hamarosan beindultak a versenyek is. Az általános iskolai korosztálynak akkoriban az Úttörő olimpia volt a legnagyobb megmérettetés. Mivel elég sokan sportoltak , városi döntőt is tartottak, bár ez inkább csak felkészülés volt a megyei versenyre, ahol más klubok versenyzőivel is össze kerültünk. A városi verseny egy ilyen kisvárosban, ahol csak egy judo klub volt, kvázi házibajnokságként funkcionált.

A képen, éppen egy un. fejenátdobást próbál rajtam ki a társam. Nem tudom ma hogy van, de akkoriban ez nagyon népszerű volt, mivel látványosan lehetett “röptetni” az ellenfelet és ezzel nagyot lehetett nőni a nézők között helyet foglaló kislányok szemében. Igaz, megcsinálni nem volt olyan egyszerű. Ennek ellenére ezt a meccset elvesztettem és a 3 induló közül az előkelő 3. helyet szereztem meg……

Volt egyszer egy baseball csapat 3. rész: Az első szezon (1993)

Az első hivatalos baseball mérkőzés Ajkán 1993-ban.  Ajkai Feketerigók – Soproni Favágók 20-38

A sikerrel megvívott edzőmeccs után egy héttel került sor az első hivatalos baseball mérkőzésre a városban, ami egyben az 1993. évi bajnokság kezdete is volt. A meccs előtti napon a mezek is megérkeztek, így semmi akadálya nem volt annak, hogy egy remek mérkőzést játszunk. A kezdésre meglehetősen sokan kijöttek a pályára, akiknek rövid szabálymagyarázatot készítettünk, hogy értsék is, ami a pályán történik (ez néhány játékosnak is jól jött volna). Sajnos a mérkőzést az én hibámból elvesztettük, mivel az addig jól játszó kezdő dobónkat a 4. inningbe lecseréltem magamra (én is játszani szerettem volna) és azt az ellenfél kihasználta rendesen. Magyarul szétütötték a dobásaimat…(lásd eredmény)

Ajkai Feketerigók – Hungarian Astros 1-17

Később persze voltak jobb meccseim is. A Hungarian Astros elleni budapesti visszavágón kezdő dobónk elég gyengén muzsikált, már az első játékrészben 9(!) pontos hátrányt szedett össze. Miután én álltam be dobni, többek között Sean Mc’Caffery-t, az akkori válogatott amerikai szövetségi kapitányát is sikerült többször is strike out-al kiejtetni. Sajnos az elején bekapott rengeteg pont miatt végül nem sikerült nyerni. A meccs után számomra külön öröm volt, hogy a fent említett kapitány meghívott az All Star mérkőzésre.

Ajkai Feketerigók – Győri Sötét Lovak

A bajnokságot végigcsináltuk, minden mérkőzésre sikerült kiállítani a csapatot, és a hazai meccseket is meg tudtuk rendezni. Többször is közel álltunk ahhoz, hogy megnyerjük a mérkőzést, de valami mindig közbejött és így végül győzelem nélkül zártuk a szezont. Én mégis sikerként könyvelem el ma is ezt az évet, és jó érzéssel gondolok vissza rá. Remélem így vannak vele a többiek is.

Hogy ezután mi történt, azt egy következő bejegyzésben írom meg.

Volt egyszer egy baseball csapat 2.rész: Az edzőmeccs

Egyre közeledett a bajnokság kezdete és a csapat valahogy nem akart összeállni. Az edzésekre ugyan szállingóztak az emberek, volt néhány bemutató a környék iskoláiban is, de még mindig nem volt felszerelés. Végül lassan, de bizonytalanul sikerült egy csapatra való embert toborozni, sőt némelyikük már néhány szabályt is megtanult. Az utolsó pillanatban egy szponzor is látott bennünk fantáziát, úgyhogy minden akadály elhárul az első komoly mérkőzés lejátszása elől. A 424-es Alaplabda Egylet vállalta, hogy játszik velünk egy felkészülési meccset a bajnokság kezdete előtt egy héttel. Budapesten egy elhagyatott futballpályán került sor a mérkőzésre, meglehetősen spártai körülmények között. Mindjárt az elején azzal fogadtak minket, hogy 1 (egy) db szakadt labdájuk van, ha játszani akarunk, bizony hozott anyagból kell megoldani. A bázisokat nemes egyszerűséggel egy széttépett doboz részeivel helyettesítették. (becsúszáskor métereket lehetett szánkózni rajta a füvön) A meccset egy hölgy vezette (középen sötét pulóverben), aki  a szokásoktól eltérően a dobó mögött foglalt pozíciót, és onnan figyelte a történéseket. Ennél már csak az volt nagyobb poén, hogy a játék közben néha rágyújtott egy cigire, füstfelhőbe borítva a dobójátékost….

Mindezek ellenére a meccset megnyertük. Az eredménynek hamar híre ment, olyannyira, hogy később azt hallottam a szövetség vezetőjétől, hogy minden csapat tőlünk kezdett el félni. Sajnos ez csak a bajnokság első mérkőzéséig tartott. De ez már egy másik történet.